A tavaszi lomtalanítás margójára! | The Mininal Jungle

10:00

A mai napon egy újabb vendégírást olvashattok a  blogon, nem mástól, mint a The Minimal Jungle bloggerinájától Szanditól.  Kíváncsi lennék rá, hogy TI hogyan szabadultok meg a felesleges holmiktól? Osszuk meg egymással tapasztalatainkat. 


A tavaszról általában mindenkinek a virágok, a megújulás és talán leggyakrabban a tavaszi nagytakarítás jut eszébe (és persze a tavaszi fáradtság!) Én sem voltam ezzel másként, bár el kell ismernem, én kifejezetten szeretem a tavaszi rendrakást, és nem vagyok felhalmozós típus, ezért talán könnyebb dolgom van a szanálást illetően, ráadásul saját lakásom egyelőre nincs, szóval csak a szobámban található tárgyakat válogattam. :)


Arra gondoltam a folyamat kezdetekor, hogy talán hasznos lenne egy lista, hogy mi az, amiről úgy gondolom, hogy nem érdemes tartogatni. Sokszor látom, hogy az embereket szinte ellepi a rengeteg cucc, amit az évek során felhalmoztak, és vagy nem akarnak, megválni a dolgoktól vagy csak úgy érzik, sokáig tartana mindent kiválogatni, ezért inkább bele sem kezdenek. Való igaz, ha indokolatlanul sok tárgy vesz minket körül, akkor nehéz nekiállni, de nem is kell egy nap alatt lerendezni az egészet. Ez lehet egy hosszabb ideig tartó folyamat is, én például több napon keresztül pakolgattam egy baromi nagy zsákba azokat a dolgokat, amiket úgy gondoltam, hogy nem őrizgetek tovább, és sokkal jobb lett a közérzetem utána. Közben természetesen jegyzetelgettem magamnak, hogy megoszthassam veletek, mitől váltam meg, hátha megihletek valakit, és az én hatásomra nekiáll a szoba/lakás szanálásának.

  1. Régi oklevelek
  2. Régi levelek: azok maradtak meg, akikkel most is tartom a kapcsolatot, és/vagy csak egy levelet kaptam tőlük.
  3. Régi számlák, jótállási jegyek, amik lejártak, stb.
  4. Termékek dobozai, amelyekre már nincs szükség: általában megtartottam a termékek eredeti dobozát, utazás esetén megnyugtatott, hogy pl. a hajvasalóm a dobozában van, nem lesz baja.
  5. Ruhák, amik foltosak, szakadtak, és/vagy már nem okoznak örömet /amik jó állapotban voltak, azokat elajándékoztam ismerősöknek, vagy rászorulóknak adományoztam/
  6. Régi csomagolópapírok, nejlonok, zacskók és táskák
  7. Csetreszek, porfogók: azaz ajándékba kapott kis figurák, vagy ládikák, amiknek nem igazán van haszna
  8. Genothermek, irodai kiegészítők, írószerek: az egyetem miatt baromi sokat halmoztam fel mindenféle kiegészítőből, ezeket elviszem az irodába, ahol hasznosíthatom is őket, vagy odaadom a családtagjaimnak, mert egyedül biztosan nem használok el 30 csomag 4 db-os tollkészletet és 10 neonszínű post-it tömböt
  9. Noteszek, füzetek: mindig elkezdtem egyet, aztán pár oldal után nem írtam bele, nem tetszett, viszont kitépni nem tudtam a lapokat, és csak pakolgattam a papírboltnyi készletem, de végül meguntam, és nagy nehezen kiapplikáltam a telefirkált lapokat, a maradékot pedig szétosztottam a családnak, mert úgyis a gyűrűs kalendáriumomba jegyzetelek
  10. Koncertjegyek, karszalagok, mozijegyek stb. : ritkán tartok meg ilyen dolgokat, az igazán fontosakat őrizgettem, de rájöttem, hogy nincs értelme, úgyis az emlékek számítanak nekem, és nem a tárgyak
  11. Használatlan kábelek: ha összeadtam volna a használatlan UTP kábelek hosszát, akkor az eredmény alapján biztosan elért volna a holdig, - és vissza - ezeket is kiszórtam, 1 darabot ítéltem meg pozitívan, és hagytam, hadd élje világát a szekrényemben, méghozzá azt, aminek a leginkább tetszett a színe, és ez volt a legújabb, illetve a legjobb állapotú
  12. Digitális rendrakás: a felesleges tartalmakat mindig törlöm! Telefon esetén átnézem a galériát, letöltéseket, a "felhős" tárhelyeket, amiből csak a Dropboxot szeretem | a gépnél pedig a főbb mappákat, és azok almappáit (Dokumentumok, Képek, Letöltések) vizsgálom át, a többit nem igazán használom
  13. Egyetemi jegyzetek: csak azokat tartottam meg, amelyeket még hasznosítani szeretnék, pl. az olasz jegyzeteim
  14. Használatlan ékszerek: korábban gyűjtöttem a fülbevalókat, de már nem igazán hordom őket, és arra jutottam, hogy menniük kell. (pont, mint az eBayről/Aliról rendelt ékszereknek, amelyek tönkrementek, bezöldültek, vagy barnultak, vagy bármi ilyesmi)
  15. Hullámcsatok, amik kilazultak és lepergett róluk a festék
  16. Lejárt szavatosságú és nem használt kozmetikumok: hiába lenne még használható a lejárati dátum alapján, ha nem nyúltam utána hetek vagy hónapok óta, akkor búcsút intettünk egymásnak, legalábbis én lelkesen integettem
  17. Üres cipős dobozok: "jó lesz még valamire később" - nem, nem lesz jó
  18. Könyvek: ezt lentebb kifejtettem, mert komoly problémák merültek fel :D






A könyvekre vettem rá magam a legnehezebben. Rengeteg van belőlük, nagy részük a nappaliban, de egy 3 polcos szekrényt nálam is elfoglalnak. Azokat a köteteket szanáltam ki, amelyeket nem olvastam és soha nem is fogok, több példányban is megvannak vagy számomra érdektelen témájúak. A klasszikusokat viszont megtartottam, bár nem feltétlenül önszántamból, ugyanis szerintem nincs értelme olyan könyveket tartogatni, amiket az életben nem akarunk még egyszer vagy egyáltalán VÉGRE egyszer elolvasni, de a terveimet a család megvétózta. :D A polcról eltávolított könyvek sorsa miatt pedig családi tanácsot kell majd összehívni, hogy megvitassuk, melyiket tartjuk meg, és melyik mehet a kiválogatott kötetek közül. (egyébként végre lett helyem a polcon, szóval vehetek új könyveket, yaaay!)

Azt is megemlíteném, hogy szerintem nem kell görcsösen ragaszkodni a tárgyakhoz. Én nem is teszem általában, de másoknak nem kell ilyennek lennie, ha valaki nem szeretné "kidobni az emlékeit", és búcsút mondani a mozijegyeknek, leveleknek, fotóknak, akkor jó megoldás lehet ezeket egy dobozba gyűjteni, úgy könnyű nosztalgiázni, nem igaz? :) Az is lehet, hogy amit most megtartottam, attól a legközelebbi pakoláskor megválok. Mindenki változik, más irányt vesz az élete, könnyen megeshet, hogy a most használt tárgyakat fél év múlva elő sem veszem majd. Akkor pedig tudni fogom, hogy ideje elbúcsúzni tőle.
Remélem, valakit sikerült inspirálnom egy jó kis szanálásra, és nem kell megijedni, ha több tárgyunk van, mint azt vártuk, a saját ritmusunkban kell szortírozni, nincs azzal semmi gond, ha ez napokig vagy hetekig tart. Ha egy terület problémás, és azt érezzük, hogy nem távolítottunk el mindent, akkor bátran térjünk rá vissza, gondoljuk át megint. Őszintén örülnék, ha esetleg valaki az én hatásomra kezdene bele egy nagytakarításba, és esetleg be is számolna a végeredményről.

 Ha izgalmasabbá szeretnénk tenni a procedúrát, akkor rengeteg kihívás segít nekünk ebben, például a 30 napos minimalista kihívás, amiről Zsófi blogján többet is megtudhattok, ha eddig még nem hallottatok erről.

You Might Also Like

0 megjegyzés